Ez a hétvége sűrűre sikeredett, mert szombaton tartottuk Martin lakótársam születésnapját. Ennek köszönhetően 5 látogatója érkezett otthonról, ami már majdnem eléri a magyar invázió 7-es számát... de bevallhatom, hogy ez az 5 látogató 5-ször annyi mocskot, rendetlenséget, tányér-pohár törést, zajongást csinált mint az én kis magyarjaim együttvéve. (Ezúton is köszi nekik J )

Úgyhogy szombat este lementünk a tengerpartra, nagy csapatban, 80% franciával... élmény mert van 1 szabály: "1 francia nem beszél, 1-nél több meg megállás nélkül, de franciául" ... de ehhez már kezdek teljesen hozzászokni, hisz az irodánkban is időről időre újabb és újabb francia gyakornokok jönnek, lassan a cég a nemzetköziségből éttér teljesen a franciaságra, hisz lassan mindenki az lesz.

Martin ajándékba egy barcás pólók kapott tőlünk, amire az újdonsült becenevét irattuk rá, ami a vezetéknevéből Charon lett Charoniser J

Vasárnap pedig David lakótársam szervezett "vasárnapi angol rostélyos vacsit" (= sunday english roast), ahol a mostani látogatójával Jenny-vel együtt készítettek nekünk mindenféle angol finomságot. Volt egyben sült csirke barna (gravy) szósszal, kolbászpogácsák, csoki puding öntettel, gyömbérkeksz. Tényleg le a kalappal előttük, nagyon jól sikerült a vacsi.